Belekezdtem

MAZSOLÁZZ

Pánik

Ahol szakad, ott pattan

mint az elhasznált húr

Sárga köd a Napban

mert fentről néz le az Úr

Következmény, foganat

mi a tettek után jár

Ki nem mondott gondolat

súlyos könnye átjár

Pislogj! Végy levegőt!

Nézz szembe a valósággal

érezd pilláidon a szellőt

Élj a múlandósággal!

Várj még egy percet!

Feszülten mosolyogva áthatón nézel

Kedvesen érintve izzadó kézzel

Reménnyel teli szemed kérlel

Várj még egy percet!

 

Kérdésed elhangzott többször is már

Szavaid súlya most kételybe zár

Kisimult arcod így aggódva vár

Várj még egy percet!

 

Pezsgő véremet lüktetve érzem

Válasz nincs, nem emlékszem

Csak nézlek némán reménykedem

Várj még egy percet!

Liars

Got a secret?
Can you keep it?
Well, this one you'll save
Better lock it in your pocket
Taking this one to the grave
If I show you then I know you
Won't tell what I said
Cause two can keep a secret
If one of them is dead…

Mi mást?

Ne bonyolítsd túl a dolgokat, maguktól úgysem lesznek azok. Mennyivel másabb fordítva nézni, leegyszerűsítve mindent és mindenkit. Így leszel te és a világ, a külvilág. Minek is akadnánk fent olyanokon, amik nélkülünk is vannak? Ha egy picit tágabban veszed szemügyre a környezeted, meglátod a láthatatlant. Annyival magasabb dolgok vannak, mint amiben most rugdalózunk. Szakadj ki, tudatosan irányítsd magad. Fejlődj! Mi mást is tehetnél?

11 óra 5 perc

Mondogasd addig a nevem, míg értelmetlenné nem válik, hogy elfelejthess.

Szünet

Csak ülök kényelmesen csukott szemmel. Lámpa le, néma csönd. Ez a magány szükséges adagja, napi dózis. Telefon kikapcsolva, ne pittyegjen, most mindenki hagyjon, egy picit magammal foglalkozom. Hagyom, hogy a gondolataim berobbanjanak, nyüzsögjenek, tomboljanak, hisz egész nap visszatartottam őket. Most kiszabadultak, szinte kiabálnak, hangzavar a néma csöndben. Tetszik! Bizseregnek az ujjaim, lassan teljesen ellazulok. Füleimben még mindig ott az egész napi zsongás. El fognak némulni. Már csak suttognak halkan, értelmetlen szavakat hajtogatnak papírcsónakká. És végül teljes nyugalom, ebben a lehetetlen világban.

Mr. Mrs. Gróf Dr. Lady Kovács Katalin

Ezt most neked írom, mert képtelen vagyok felhívni. Annyi mindent mondanék! Annyi mindent mesélnék! Hiányzol.. rettentően hiányzol. Te így döntöttél és én hagytam. Tökéletesen elrontottuk,  tönkrement. Miért nem kerestelek azóta sem? Mert tiszteletben tartom a döntésed...Áhh egy fenét! Csak gyáva vagyok, nincs mit ezen ragozni. Amit egyszer szikla szilárdnak hittem, egy szempillantás alatt megszűnt. Még nem egészen fogtam fel. Már egy év eltelt...még mindig várok valamire.

Kellő ok

Csak átalakul, formát vált, fejlődik. Valami jobbat alkotok. Rontani úgysem tudsz, azon ami már nincs. Azért kapaszkodj bele, hátha marasztalod, hátha meghazuttolja önmagát. Kotorássz a semmiben, fogd meg jól! Mindig is így lesz, ha már így volt, hogy most így legyen. -csak semmi túlzás- szúrnám a közepébe, de már nem vagy többé szükséges rossz.

Könny-ű

Egyre valóságosabb. Nem így indult, de nem fogok ellenállni, végre történik valami. Valami. Valami izgalmas. És ez fog kihúzni a gödörből, segítőkézként ragaszkodom hozzá. Kell. Szükségem van rá, mert muszáj. Eltűnsz végre, és Ő fog megszüntetni. Hiányodhoz könnyen hozzá..... nem, nem fogsz hiányozni.

Avas

Ó igen, hazudtam! Sokszor sokfélét. Észre se vetted? Hát persze, hogy nem...butus. Éled a saját elvarázsolt éned. Dehogy rondítok bele! Vagy már annyira érett, hogy rájöjj, órák óta nézed ugyanazt az üres képet. Magadra találtál benne, pont olyan érdekes lenne...se. Ígéreted gyorsabban tűnt el, mint ahogy kimondtad volna. Látod látod? Már évek óta csak az üres képet nézed. Azt látod benne, amit én benned. Bármit, mindent, semmit se.

Mit olvashatsz itt?

"Csak egy lány gondolatait, legmélyebb érzéseit, olykor rímekbe szedve"

Feedek
Megosztás